Vajon hogyan lehetséges, hogy nincs is tengerünk, a magyar tengerhajózásnak mégis volt fénykora?
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/magyar-tengerhajozas-magyar-tenger-nelkul/
Mikor még volt saját tengerünk, hajóink bejárták a fél világot: Ferenc József 1894-ben részvénytársasággá avatta a magyar víziközlekedést, az Adria Tengerhajózás Rt. gőzősei pedig rendszeresen jártak Amerikába, Ausztráliába, a Távol-keletre, és Afrikába is.
Világhírű magyar hajók a XXI. század című tévéműsorból
Sajnos azonban az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük a fiumei tengeri kikötőt, és vele együtt a magyar hajóállomány felét. A magyarok azonban szívügyüknek tekintették a tengerhajózást, és a Duna-tengerjáró hajókkal igyekezték pótolni a hiányt.

Fotó: MagyarorszagVizen.hu
Az első motoros Duna-tengerjáró hajót, a Budapestet 1934-ben bocsátották vízre. Sikere után sorra épültek testvérei, a Tisza, Kassa, Ungvár, Kolozsvár, Szolnok és Komárom, amelyek anyakikötője a főváros volt.

A "TISZA" Duna-tengerjáró a Szabadkikötő I. medencében - Fotó: Fortepan
A második világháború alatt a magyar kormány engedélyével a németek bérbe vettek hat Duna-tengerjárót. Utánpótlást szállítottak velük az Ukrajnában harcoló Déli hadseregnek. A háború alatt persze több hajónk is megsérült vagy elsüllyedt. Az első veszteség az Ungvár volt, ami aknára futott és felrobbant. A Kolozsvár légitorpedó találta el, a Szolnok is elsüllyedt, a Komárom pedig bombázása közben sérült meg.

Csepel, légifotó a Szabadkikötő első medencéjéről - Fotó: Fortepan
A háborús romok eltakarítása után a Ganz hajógyárban gőzerővel dolgoztak a magyar hajóépítők, ám nem saját célra, hanem kizárólag más szocialista országok számára. Háborús jóvátétel és testvéri megrendelésként Budapesten több mint száz 1100 tonnás tengeri hajót készítettek, hogy azután a Szovjetunió más országaiba szállítsák azokat.
Nyugaton a magyar paradoxonként, szocialista abszurdként is emlegették, hogy ilyen távol, mintegy 1600 km-re a tengertől, ilyen komoly tengerjáró építés folyik.

Egy új hajóosztály első példánya és névadója, a Hazám 1958-ban épült. Ezek a hajók megnövelt méretekkel, dízelmotorokkal és kettős fenékkel készültek. - Fotó: Fortepan
A magyar tengerhajózás virágkorában 1980 körül, 1800 magyar tengerész volt a Mahartnál, és huszonegy magyar lobogójú hajó járta a tengert. Köztük a legnagyobb a tizenötezer tonnás Vörösmarty volt, amely üzembe állása idején, 1979-ben egyben a flotta legkorszerűbb tagja is volt.

Fotó: MagyarorszagVizen.hu
A magyar tengerhajózás befejezésének éve vitatott. Sokan úgy tartják, hogy a kiöregedett Vörösmarty eladásával 2000-ben vontuk le a magyar vitorlát a tengerekről. A hajót Yong Kong névre keresztelték át, majd négy hónap múlva vontatták partra és szerelték szét. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Vörösmarty után még két korszerű hajót, a Pannon Star-t és a Pannon Sun-t is magyar lobogó alatt jegyezték be a hajózási regiszterbe, amelyek végül 2004-ben adtak el. Ekkor tűnt el végleg a magyar kereskedelmi lobogó a világtengerekről.

Források: XXI. század, wikipédia, Friends4rivers.hu
Világhírű magyar hajók a XXI. század című tévéműsorból
Sajnos azonban az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük a fiumei tengeri kikötőt, és vele együtt a magyar hajóállomány felét. A magyarok azonban szívügyüknek tekintették a tengerhajózást, és a Duna-tengerjáró hajókkal igyekezték pótolni a hiányt.
Duna-tengerjáró hajók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak. Teherárut szállítottak a csepeli szabadkikötő és a Fekete-tenger valamint a Földközi-tenger kikötői között. Alkalmasak voltak alacsony, illetve magas vízállás mellett, erős sodrású szakaszokon és árral szemben is haladni, továbbá kellően tengerállóaknak építették őket.

Fotó: MagyarorszagVizen.hu
Az első motoros Duna-tengerjáró hajót, a Budapestet 1934-ben bocsátották vízre. Sikere után sorra épültek testvérei, a Tisza, Kassa, Ungvár, Kolozsvár, Szolnok és Komárom, amelyek anyakikötője a főváros volt.

A "TISZA" Duna-tengerjáró a Szabadkikötő I. medencében - Fotó: Fortepan
A második világháború alatt a magyar kormány engedélyével a németek bérbe vettek hat Duna-tengerjárót. Utánpótlást szállítottak velük az Ukrajnában harcoló Déli hadseregnek. A háború alatt persze több hajónk is megsérült vagy elsüllyedt. Az első veszteség az Ungvár volt, ami aknára futott és felrobbant. A Kolozsvár légitorpedó találta el, a Szolnok is elsüllyedt, a Komárom pedig bombázása közben sérült meg.

Csepel, légifotó a Szabadkikötő első medencéjéről - Fotó: Fortepan
A háborús romok eltakarítása után a Ganz hajógyárban gőzerővel dolgoztak a magyar hajóépítők, ám nem saját célra, hanem kizárólag más szocialista országok számára. Háborús jóvátétel és testvéri megrendelésként Budapesten több mint száz 1100 tonnás tengeri hajót készítettek, hogy azután a Szovjetunió más országaiba szállítsák azokat.
Nyugaton a magyar paradoxonként, szocialista abszurdként is emlegették, hogy ilyen távol, mintegy 1600 km-re a tengertől, ilyen komoly tengerjáró építés folyik.

Egy új hajóosztály első példánya és névadója, a Hazám 1958-ban épült. Ezek a hajók megnövelt méretekkel, dízelmotorokkal és kettős fenékkel készültek. - Fotó: Fortepan
A magyar tengerhajózás virágkorában 1980 körül, 1800 magyar tengerész volt a Mahartnál, és huszonegy magyar lobogójú hajó járta a tengert. Köztük a legnagyobb a tizenötezer tonnás Vörösmarty volt, amely üzembe állása idején, 1979-ben egyben a flotta legkorszerűbb tagja is volt.

Fotó: MagyarorszagVizen.hu
A magyar tengerhajózás befejezésének éve vitatott. Sokan úgy tartják, hogy a kiöregedett Vörösmarty eladásával 2000-ben vontuk le a magyar vitorlát a tengerekről. A hajót Yong Kong névre keresztelték át, majd négy hónap múlva vontatták partra és szerelték szét. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Vörösmarty után még két korszerű hajót, a Pannon Star-t és a Pannon Sun-t is magyar lobogó alatt jegyezték be a hajózási regiszterbe, amelyek végül 2004-ben adtak el. Ekkor tűnt el végleg a magyar kereskedelmi lobogó a világtengerekről.

Források: XXI. század, wikipédia, Friends4rivers.hu
Ajánlott bejegyzések: