Mindig jó

150.jpg

Címkék

56 (1) Akadémia (2) akt (1) akvárium (1) Állatkert (2) állatkert (1) állatok (5) anya (1) Augusztus 20. (2) autó (1) barlang (1) betegség (1) Biblia (1) Bikás-park (1) bikini (1) Böbe (1) budapest (1) Budapest (24) B szerkesztő (1) C-vitamin (1) chili (1) Cseh Tamás (1) divat (4) dohányzás (1) drog (1) elbontott (1) életmód (1) elpusztult (1) építész (1) erotika (6) értékelés (1) faun (1) festmény (2) fesztivál (1) film (2) Főkert (1) gasztro (3) gyerekek (4) háború (1) hajózás (1) híd (2) Horváth-kert (1) idegenvezetés (2) istenek (1) japán (1) japánkert (1) jégpálya (1) Jóhír (1) Karácsony (3) kiállítás (2) királyok (2) kirándulóhely (5) kokain (1) könyv (2) köztérkép (18) külföld (2) kultúra (1) kutya (1) kvíz (3) leg (1) London (1) maci (3) Magyarország (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) majom (1) Margitsziget (1) mese (1) meztelen (1) Morning Show (1) műemlék (2) múltunk (22) Munkácsy (1) múzeum (1) Népsziget (1) Neptun (1) óceán (1) Oktoberfest (1) orvostudomány (1) pályázat (1) Pál Tamás (1) Press Card (1) programok (14) rádió (1) régen (6) reklám (1) rendszerváltás (1) sárkány (2) süti (1) Széchenyi (1) szerencse (1) Szeretlek Magyarország (79) szerkesztés (1) sziget (1) szikla (1) szobor (22) szobrok (3) szocializmus (2) Táncsics börtöne (1) tanösvény (1) természet (5) tévhit (1) Tilos Maraton (1) tópart (3) újbuda (1) Újbuda (6) újság (1) urbán (2) utazz (1) Vadaspark (3) vallás (3) Vasfa (1) villamos (1) vírus (1) vizsgaidőszak (1) xxi század (1) zene (4) Zsiguli (1) Címkefelhő

2015.05.19. 11:01 PilarT

Magyar tengerhajózás, magyar tenger nélkül

Vajon hogyan lehetséges, hogy nincs is tengerünk, a magyar tengerhajózásnak mégis volt fénykora?

470_bp.jpg

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/magyar-tengerhajozas-magyar-tenger-nelkul/

Mikor még volt saját tengerünk, hajóink bejárták a fél világot: Ferenc József 1894-ben részvénytársasággá avatta a magyar víziközlekedést, az Adria Tengerhajózás Rt. gőzősei pedig rendszeresen jártak Amerikába, Ausztráliába, a Távol-keletre, és Afrikába is.

Világhírű magyar hajók a XXI. század című tévéműsorból

Sajnos azonban az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük a fiumei tengeri kikötőt, és vele együtt a magyar hajóállomány felét. A magyarok azonban szívügyüknek tekintették a tengerhajózást, és a Duna-tengerjáró hajókkal igyekezték pótolni a hiányt.

Duna-tengerjáró hajók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak. Teherárut szállítottak a csepeli szabadkikötő és a Fekete-tenger valamint a Földközi-tenger kikötői között. Alkalmasak voltak alacsony, illetve magas vízállás mellett, erős sodrású szakaszokon és árral szemben is haladni, továbbá kellően tengerállóaknak építették őket.



Fotó: MagyarorszagVizen.hu

Az első motoros Duna-tengerjáró hajót, a Budapestet 1934-ben bocsátották vízre. Sikere után sorra épültek testvérei, a Tisza, Kassa, Ungvár, Kolozsvár, Szolnok és Komárom, amelyek anyakikötője a főváros volt.


A "TISZA" Duna-tengerjáró a Szabadkikötő I. medencében - Fotó: Fortepan

A második világháború alatt a magyar kormány engedélyével a németek bérbe vettek hat Duna-tengerjárót. Utánpótlást szállítottak velük az Ukrajnában harcoló Déli hadseregnek. A háború alatt persze több hajónk is megsérült vagy elsüllyedt. Az első veszteség az Ungvár volt, ami aknára futott és felrobbant. A Kolozsvár légitorpedó találta el, a Szolnok is elsüllyedt, a Komárom pedig bombázása közben sérült meg.


Csepel, légifotó a Szabadkikötő első medencéjéről - Fotó: Fortepan

A háborús romok eltakarítása után a Ganz hajógyárban gőzerővel dolgoztak a magyar hajóépítők, ám nem saját célra, hanem kizárólag más szocialista országok számára. Háborús jóvátétel és testvéri megrendelésként Budapesten több mint száz 1100 tonnás tengeri hajót készítettek, hogy azután a Szovjetunió más országaiba szállítsák azokat.

Nyugaton a magyar paradoxonként, szocialista abszurdként is emlegették, hogy ilyen távol, mintegy 1600 km-re a tengertől, ilyen komoly tengerjáró építés folyik.


Egy új hajóosztály első példánya és névadója, a Hazám 1958-ban épült. Ezek a hajók megnövelt méretekkel, dízelmotorokkal és kettős fenékkel készültek. - Fotó: Fortepan

A magyar tengerhajózás virágkorában 1980 körül, 1800 magyar tengerész volt a Mahartnál, és huszonegy magyar lobogójú hajó járta a tengert. Köztük a legnagyobb a tizenötezer tonnás Vörösmarty volt, amely üzembe állása idején, 1979-ben egyben a flotta legkorszerűbb tagja is volt.


Fotó: MagyarorszagVizen.hu

A magyar tengerhajózás befejezésének éve vitatott. Sokan úgy tartják, hogy a kiöregedett Vörösmarty eladásával 2000-ben vontuk le a magyar vitorlát a tengerekről. A hajót Yong Kong névre keresztelték át, majd négy hónap múlva vontatták partra és szerelték szét. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Vörösmarty után még két korszerű hajót, a Pannon Star-t és a Pannon Sun-t is magyar lobogó alatt jegyezték be a hajózási regiszterbe, amelyek végül 2004-ben adtak el. Ekkor tűnt el végleg a magyar kereskedelmi lobogó a világtengerekről.



Források: XXI. század, wikipédia, Friends4rivers.hu

komment

Címkék: hajózás múltunk Szeretlek Magyarország


süti beállítások módosítása