Pilar T.

Böbe csimpánz volt a veszprémi állatkert első egzotikuma, sőt egyenesen csodamajomnak tartották. Tudott festeni, gyurmázni, de szörpöt és kávét készíteni is megtanították. A rendkívül intelligens majom kunsztjaira minden évben több százezren voltak kíváncsiak.

Böbe, a csodamajom a XXI. század című tévéműsorból

Böbe majom az afrikai Guineában született 1963 januárjában. Anyját orvvadászok lőtték le, így került egy ott dolgozó magyar mérnökhöz, Rózsavölgyi Imréhez, aki még abban az évben a veszprémi állatkertnek adományozta a kis csimpánzt.

"...a nyakamba kapaszkodó kis majmot azonnal elneveztem Böbének. Ha letettem és elszaladtam tőle, kétségbeesve rohant utánam, és amikor utolért, sikítozva kapaszkodott a lábamba. A vadászatról hazatérve egy kamrába zártam, de

Böbe nagyon éles eszű, tanulékony kis majomnak bizonyult.

Rövidesen kiengedtem, de nem ment el, pedig ott volt az erdő, Ő azonban csak mellettem érezte biztonságban magát. Ha otthon voltam, megengedtem neki, hogy bent maradjon, amíg írok. Mindent megfigyelt, felült az asztalra, a tollal telefirkálta a naplót, utána kitépkedte a lapokat. Ezt is tőlem látta, ugyanis még nem tudtam tökéletesen franciául, a piszkozatot ki szoktam tépni, és papírkosár hiányában a sarokba dobtam. Böbe megtanult üvegből inni, amikor pedig borotválkozás után a sarokba mentem mosakodni, máris ott ült az ablakban, tükörrel a kezében. Kente magát borotvahabbal, közben bele-beleharapott, a felét meg is ette.”

Rózsavölgyi Imre visszaemlékezése (1981)

Nagy dolog volt, hogy Böbe a veszprémi állatkertbe kerülhetett, hiszen a rendszerváltás előtt a budapesti állatkertnek is csak egyetlen majma volt.

Az adminisztratív akadályok leküzdése után, Böbe végül pénzügyminiszteri közbenjárással juthatott át a vámon.

A csimpánz később is protekcióban részesült. Mivel érkezésekor még nem létezett majomház, eleinte az állítkert irodaépületében lakott. Narancsot és banánt pedig egyenesen Bécsből hozattak neki. Reggelire párizsis szendvicset evett, ebédre levest kanállal(!), uzsonnára pedig mézes kenyeret fogyasztott, de nagyon szerette a kávét is. Az afrikai klímát viszont csak vaskályhával tudták pótolni számára. Az olajkályha ugyanis hiánycikk volt a szocializmus idején.



Ahogyan az már Guineában is megmutatkozott, Böbe rendkívül intelligens állat volt. Újabb és újabb mutatványaival rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. Tudott gyurmázni, agyagozni, festeni, és még arra is képes volt, hogy ecsetjével kört alkosson, ami elég nehéz egy csimpánz számára. Imádott autózni és motorozni, de ablakot törölgetni is szeretett. Ráadásul olyan óvatosan csinálta, hogy sosem törte be az üveg. Megtanították tüzet rakni, szörpöt készíteni.

Tudott kávét főzni, sőt magát Kádár Jánost is megkínálta kávéval,

aki viszonzásul magához ölelte a majmot. Az MSZMP első titkára ugyanis szeretett Böbénél időzni.

Böbe rendkívüli intelligenciáját kihasználva az állatkert akkori igazgatója, Kasza László számos etológiai megfigyelést és kísérletet csináltatott Böbével. Két filmet is leforgattak róla. Már 1965-ben film készült az életéről Böbe címmel. Ezen kívül készült róla film az ELTE számára is.





A vele folytatott kísérletek azt kutatták, miként tanulhatott az ősember, hogyan fejlődhetett gondolkodása, hogyan lett az utánzásból hogyan lett találékonyság.

A legérdekesebb kísérlet akkor esett meg, amikor Böbét Afrikába vitték, hogy megfigyeljék, hogyan reagál a fajtársaira. Böbe azonban megijedt a többi csimpánztól és kétségbeesett sírással futott gondozója után.

Fajtársai helyett azokat választotta, akik fölnevelték.

Az afrikai út után nem sokkal Böbe megbetegedett, majd 1970 októberében sajnos az égi állatkertbe távozott.

Romhányi József verse az ország kedvenc csimpánzának halálakor:

In memoriam

Elhunytál egy csendes őszi napon
Veszprémi Böbe, nagyhírű majom
Vagy az történt csupán,
hogy a kutató tudomány után
a halál sem késett,
hogy tanulmányozza végső viselkedésed,
amint lényed emberszabásúan
a semmibe suhan.
Remélem, ezen illő módon
elmondott nekrológon
senki sem nevet.
Vagy csak néhány – majom-
szabású emberek.

Források: XXI. század, vportre.hu, veszpzoo.hu