Megtudhatjátok azt is, kik után mintázták az aktokat, amikor még nem használhattak női modellt a szobrászok.
Van egy különleges terme a Magyar Nemzeti Galériának, ahol 2014 óta nem festmények, hanem márványszobrok vannak kiállítva. Ráadásul igen pikáns művek ezek, hiszen a századforduló legszebb aktszobrairól van szó.
Albrecht Zsófia művészettörténész kalauzolt minket a meztelen alkotások között, és felfedte előttünk a gyönyörű márványos testek érdekességeit: Miért hívják Ligeti Miklóst a magyar Rodin-nek? Ádám és Éva szobra miként funkcionált egykor lámpaként? Kik után mintázták az aktokat, amikor még nem használhattak női modellt a szobrászok? A Galéria tárlatvezetésén választ kaptunk ezekre a kérdésekre.
Íme a 8 legszebb és legkülönlegesebb magyar aktszobor a századfordulóról:
Csók
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti Miklós a századforduló egyik legjelesebb magyar szobrásza volt, így rengeteg megrendelést kapott. Azonban ha nem rendelésre, hanem saját örömére készített szobrokat, szerette vegyíteni a valóságot és a fantázia világát. A Csók vagySzerelem című kompozíciójában is egy halandó csókol meg egy mesebeli lényt. Ligetire nagy hatással voltak Rodin művei. Elnézve a sziklán fekvő sellő és a mellette ülő meztelen ifjú szerelmes csókját, érthető, hogy miért titulálják Ligetit a magyar Rodinnek. A márványszobrának témája, és a felület kontrasztos megfaragása is a nagy francia szobrászművész alkotásaira emlékeztet.
Reggel (Magyar Vénusz)
Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása
Kisfaludy Reggel szobrának címe allegória, ám műve a korábbi gyakorlatokkal szemben nem istennőt vagy bibliai alakot ábrázol, hanem egy fatörzsön ülő és haját fésülő meztelen nőt, aki bárki lehetne. Az alkotás első, kisméretű változatát 1924-ben faragta a szobrász. Fényképe megjelent a Studio című angol lapban is. William Randolph Hearst amerikai médiamogul ekkor figyelt fel rá, és megrendelte a kisplasztika életnagyságú változatát. A Galériában ennek másodpéldányát láthatjátok. Az eredeti szobor most is Amerikában van.
Ádám és Éva
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti e különleges Ádám és Éva kompozíciót is saját kedvére készítette. Egyéni módon, gyermekként ábrázolta az első emberpárt, ezzel is hangsúlyozva ártatlanságukat. A mű kivitelezése is különleges, hiszen az alkotásban szinte játékosan keveri az iparművészetés a szobrászat elemeit. A párt márványból faragta, a hajukat eredetileg a színes antik szobrok mintájára festékkel borította, a tudás almafáját pedig bronzból öntötte. Ráadásul
a lombhoz egykor alma gyanánt vörös üveggömbök is tartoztak, amelyeket belülről villanyárammal világított meg.
A bűnre csábítást kígyó helyett ez a Luciferhez köthető fény szimbólum jelképezi. (Lucifer nevének jelentése “Fény hozó”) Az alkotás így gyönyörű elektromos asztali lámaként is funkcionálhatott.
Fekvő nő
Sződy Szilárd alkotása
A Fekvő nőt Sződy gyönyörű csillogó carrarai márványból készítette. A szétomló hajú, arcát kezébe temető nő alakja is Rodin munkájára, a Danaidára emlékeztet. De nem csak maga a póz, hanem a gondosan lecsiszolt testfelület és az elnagyoltan vésett talapzat szándékos ellentéte is, amit Rodin Michelangelótól vett át és fejlesztett tovább. Megtudtuk azt is, hogy Sződy szobornak van egy lappangó párja, aki kevésbé szemérmes, ezzel az alkotással ellentétben nem elrejti el titokzatosan arcát, hanem távolba réved a tekintete.
Éva
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti nem csak gyermekként ábrázolta Ádámot és Évát. SződyFekvő nőjéhez hasonlóan Ligeti Évájánál is erős a kontraszt a szépen lecsiszolt testfelület és a durván vésett talapzat között. Éva azonban itt sem hagyományos csábító ábrázolásában jelenik meg. A művész azt a pillanatot kapta el, amikor Éva a tiltott gyümölcsbe harapás után szembesül a következményekkel, kiűzetett a paradicsomból.
Elveszett Paradicsom
Ligeti Miklós alkotása
Akár az Éva későbbi párdarabja is lehetne Ligeti Ülő férfi szobra, más néven az Elveszett Paradicsom. Itt ugyanazt a bűnbánó testhelyzetet figyelhetitek meg. A földön, felhúzott térdekkel összegörnyedve ülő, minden izmát megfeszítő ifjú, a térdein görcsösen előrenyújtott karjaira hajtja fejét. A testtartás - úgy, mint Éva alakjánál - itt is az ember veszteség felett érzett fájdalmát, kétségbeesését jeleníti meg. E szobor eredetileg a szobrász műteremvillájának a kertjét díszítette. Szoborpárja ma is a száz éves Schiffer-villát díszíti.
Ádám és Éva
Róna József alkotása
Róna is szokatlan pózban, egymással szorosan szemben állva ábrázolja a ruhátlan Ádámot és Évát, aki a csábító nő fölényességével a vonakodó férfi álla alá tolja az almát. A jelenet valószínűleg arra utál, hogy a bűntudatos Ádám torkán akadt az első harapás, és ebből alakult ki az „ádámcsutka” kifejezés.
Emese álma
Beck Ö. Fülöp alkotása
A Képes Krónikából ismerhetitek a magyar eredetmondát, miszerint Emesét az Árpádok totemállata, egy turul ejtette teherbe, így vált a későbbi Álmos vezér édesanyjává. Beck szobránál azonban szó sincs semmiféle, Léda és a hattyúszerű erotikus jelenetről. A címer-madár csupán statikusan, zárt szárnyakkal áll a hanyatt fekvő nő lábánál.
Képek forrása: Magyar Nemzeti Galéria, Europeana.eu
Albrecht Zsófia művészettörténész kalauzolt minket a meztelen alkotások között, és felfedte előttünk a gyönyörű márványos testek érdekességeit: Miért hívják Ligeti Miklóst a magyar Rodin-nek? Ádám és Éva szobra miként funkcionált egykor lámpaként? Kik után mintázták az aktokat, amikor még nem használhattak női modellt a szobrászok? A Galéria tárlatvezetésén választ kaptunk ezekre a kérdésekre.
Íme a 8 legszebb és legkülönlegesebb magyar aktszobor a századfordulóról:
Csók
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti Miklós a századforduló egyik legjelesebb magyar szobrásza volt, így rengeteg megrendelést kapott. Azonban ha nem rendelésre, hanem saját örömére készített szobrokat, szerette vegyíteni a valóságot és a fantázia világát. A Csók vagySzerelem című kompozíciójában is egy halandó csókol meg egy mesebeli lényt. Ligetire nagy hatással voltak Rodin művei. Elnézve a sziklán fekvő sellő és a mellette ülő meztelen ifjú szerelmes csókját, érthető, hogy miért titulálják Ligetit a magyar Rodinnek. A márványszobrának témája, és a felület kontrasztos megfaragása is a nagy francia szobrászművész alkotásaira emlékeztet.
A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin volt, akinek hatását a magyar alkotások egy részén is érzékelhetitek. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrait nézhetitek meg.
A kiállítás szobrai bemutatják a fehér márvány sokoldalúságát és az akt műfaj változatosságát is. A bemutatott időszakban egymás mellett éltek a antikizáló és a modern törekvések. Az alkotások között láthattok mitológiai és bibliai alakokat, de hétköznapi témákat is.
A kiállítás szobrai bemutatják a fehér márvány sokoldalúságát és az akt műfaj változatosságát is. A bemutatott időszakban egymás mellett éltek a antikizáló és a modern törekvések. Az alkotások között láthattok mitológiai és bibliai alakokat, de hétköznapi témákat is.
Reggel (Magyar Vénusz)
Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása
Kisfaludy Reggel szobrának címe allegória, ám műve a korábbi gyakorlatokkal szemben nem istennőt vagy bibliai alakot ábrázol, hanem egy fatörzsön ülő és haját fésülő meztelen nőt, aki bárki lehetne. Az alkotás első, kisméretű változatát 1924-ben faragta a szobrász. Fényképe megjelent a Studio című angol lapban is. William Randolph Hearst amerikai médiamogul ekkor figyelt fel rá, és megrendelte a kisplasztika életnagyságú változatát. A Galériában ennek másodpéldányát láthatjátok. Az eredeti szobor most is Amerikában van.
Ádám és Éva
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti e különleges Ádám és Éva kompozíciót is saját kedvére készítette. Egyéni módon, gyermekként ábrázolta az első emberpárt, ezzel is hangsúlyozva ártatlanságukat. A mű kivitelezése is különleges, hiszen az alkotásban szinte játékosan keveri az iparművészetés a szobrászat elemeit. A párt márványból faragta, a hajukat eredetileg a színes antik szobrok mintájára festékkel borította, a tudás almafáját pedig bronzból öntötte. Ráadásul
a lombhoz egykor alma gyanánt vörös üveggömbök is tartoztak, amelyeket belülről villanyárammal világított meg.
A bűnre csábítást kígyó helyett ez a Luciferhez köthető fény szimbólum jelképezi. (Lucifer nevének jelentése “Fény hozó”) Az alkotás így gyönyörű elektromos asztali lámaként is funkcionálhatott.
Fekvő nő
Sződy Szilárd alkotása
A Fekvő nőt Sződy gyönyörű csillogó carrarai márványból készítette. A szétomló hajú, arcát kezébe temető nő alakja is Rodin munkájára, a Danaidára emlékeztet. De nem csak maga a póz, hanem a gondosan lecsiszolt testfelület és az elnagyoltan vésett talapzat szándékos ellentéte is, amit Rodin Michelangelótól vett át és fejlesztett tovább. Megtudtuk azt is, hogy Sződy szobornak van egy lappangó párja, aki kevésbé szemérmes, ezzel az alkotással ellentétben nem elrejti el titokzatosan arcát, hanem távolba réved a tekintete.
Éva
Ligeti Miklós alkotása
Ligeti nem csak gyermekként ábrázolta Ádámot és Évát. SződyFekvő nőjéhez hasonlóan Ligeti Évájánál is erős a kontraszt a szépen lecsiszolt testfelület és a durván vésett talapzat között. Éva azonban itt sem hagyományos csábító ábrázolásában jelenik meg. A művész azt a pillanatot kapta el, amikor Éva a tiltott gyümölcsbe harapás után szembesül a következményekkel, kiűzetett a paradicsomból.
Elveszett Paradicsom
Ligeti Miklós alkotása
Akár az Éva későbbi párdarabja is lehetne Ligeti Ülő férfi szobra, más néven az Elveszett Paradicsom. Itt ugyanazt a bűnbánó testhelyzetet figyelhetitek meg. A földön, felhúzott térdekkel összegörnyedve ülő, minden izmát megfeszítő ifjú, a térdein görcsösen előrenyújtott karjaira hajtja fejét. A testtartás - úgy, mint Éva alakjánál - itt is az ember veszteség felett érzett fájdalmát, kétségbeesését jeleníti meg. E szobor eredetileg a szobrász műteremvillájának a kertjét díszítette. Szoborpárja ma is a száz éves Schiffer-villát díszíti.
Akt szó jelentése: német szó, jelentése: "tett", "cselekedet". A "akt" kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.
A középkorban a női akt megalkotásához is férfi modellt használtak.
A női modellt alkalmazása csak 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban azonban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás. Holott a franciaországi akadémiákon ekkor ez már bevett gyakorlat volt.
A középkorban a női akt megalkotásához is férfi modellt használtak.
A női modellt alkalmazása csak 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban azonban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás. Holott a franciaországi akadémiákon ekkor ez már bevett gyakorlat volt.
Ádám és Éva
Róna József alkotása
Róna is szokatlan pózban, egymással szorosan szemben állva ábrázolja a ruhátlan Ádámot és Évát, aki a csábító nő fölényességével a vonakodó férfi álla alá tolja az almát. A jelenet valószínűleg arra utál, hogy a bűntudatos Ádám torkán akadt az első harapás, és ebből alakult ki az „ádámcsutka” kifejezés.
Emese álma
Beck Ö. Fülöp alkotása
A Képes Krónikából ismerhetitek a magyar eredetmondát, miszerint Emesét az Árpádok totemállata, egy turul ejtette teherbe, így vált a későbbi Álmos vezér édesanyjává. Beck szobránál azonban szó sincs semmiféle, Léda és a hattyúszerű erotikus jelenetről. A címer-madár csupán statikusan, zárt szárnyakkal áll a hanyatt fekvő nő lábánál.
Képek forrása: Magyar Nemzeti Galéria, Europeana.eu
Ajánlott bejegyzések: