Mesék, mondák, legendák kőbe vésett szereplőivel találkozhattok a főváros különböző pontjain.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-kove-valt-mesehos-budapesten
A mesehősöket nem csak a szájról szájra terjedő legendák és az irodalom nagyjai tették halhatatlanná. Szobrászművészek szintén megörökítették a mesekönyvek és mítoszok hőseit. Ha alaposan szétnéztek, Budapest is sok kővé- vagy bronzzá vált mesehőssel találkozhattok.
Hüvelyk Matyi
a Városmajorban
Hüvelyk Matyi a városmajori templom mögött, a szabadtéri színpad közelében vált kővé. Magassága talapzat nélkül 1,15 méter, vagyis szinte óriás a mesehőshöz képest, akiről mintázták. Telcs Ede Hüvelyk Matyi szobra azonban nem volt mindig kőből: 1933-ban bronzból készítette. A szobor ezen változata lakott a Városligetben és a Vidámparkban is, majd visszahelyezték a Városmajorba, ahonnan azonban eltűnt. Ellopták, vagy egyszerűen csak világgá ment... 2008 júliusa óta viszont újra ott látható Matyi az oszlop tetején mészkőből frissen faragva.
Csongor és Tünde
a Budai várban
Vörösmarty Mihály költeményének híres szerelmespárját 1903-ban Ligeti Miklós is halhatatlanná tette bronzból. A különálló, mégis egy párt alkotó egyméteres szobrokat eredetileg a Budai Palota Habsburg-lépcsőjének mellvédjén helyezték el. A súlyosan megsérült lépcsőt a II. világháború után azonban nem állították helyre. A szerelmesek szobrai így csak 1976-ban kerültek vissza, 1,2 méter magas kőtalapzatra állítva a Nemzeti Galéria főbejárata mellé.
Kiskirálylány
a Dunaparton
Bár a királylány nem kifejezetten mesebeli alak, mégis rengeteg kitalált történet főszereplője, és sok kislány példaképe. Marton László lánya is szeretett királylány jelmezben játszani. Ez az oka annak, hogy a szobrászművész megmintázhatta róla a Duna-korzó korlátján ücsörgő Kiskirálylány szobrát. Az 1972-ben készült eredetileg 50 centis kisplasztikát nagyobb méretben 1990-ben állították, illetve ültették a Duna-partra. A nagykoronás Kiskirálylány azóta Budapest egyik szimbólumává vált.
Kis hableány
a Margitszigeten
A “budapesti kis hableány” 1954 óta ül az Árpád-hídhoz közel eső Japánkert halastavában. Az emberi lábakat kapott sellő szomorú történetével ellentétben azonban ő nem habbá, hanem bronzzá válva vigyáz a tó teknőseire. Bár Csikász Imre szobrának nincs sellőfarka, sőt hivatalosan az Ülő lány nevet kapta, a köztudatban mégis hableányként vált közismertté. Talán vízi környezete miatt, és mert alakja annyira hasonlít a híres koppenhágai Kis hableány szoborra.
Pegazus
a Westendnél
Pegazus a görög mitológiában Zeusz villámainak hordozója és Bellerophontész hű társa volt. A szárnyas ló alakja felbukkant később sok más kitalált történetben, és Budapest utcáin is. A legközismertebb fővárosi pegazus-szobor a Westend északi végénél térdel. Veres Kálmán alkotása eredetileg a 2000-es hannoveri Expo magyar pavilonjához készült, hazaszállítása óta pedig a bevásárló központ mellett csodálhatjuk meg a gazdag kidolgozású szobrot.
Ajánlott bejegyzések: