A fiatalabbak nem is gondolnák, milyen központi helyeken álltak egykor a Memento Park monumentális szobrai.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/itt-alltak-egykor-a-szocializmus-szobrai/
A rendszerváltás után ahogy az eszmének, úgy a szocreál értékeket megfogalmazó szobroknak is mennie kellett. A száműzött alkotásoknak ma a Memento Park ad otthont. Ha a fiatalabb generációhoz tartoztok, akkor talán nem is gondolnátok, hogy milyen központi helyeken álltak egykor ezek a gigantikus szobrok, és jelenlétüktől mennyire más hangulat uralkodott akkor a köztereken.
Felszabadító szovjet katona - Gellérthegy
(Ády képe)
A Felszabadító szovjet katona hatméteres szobrának mérete ma feloldódik a Memento park többi monumentális szobra közt. Igaz eredeti helyén állva sem tűnt ki magasságával: fölé tornyosult a Szabadság szobor.
Sztálin (csizmái) - Városliget
(Ády képe)
A leghatalmasabb szobra Sztálinnak volt, ami a Felvonulási téren (ma ‘56-osok tere) állt. Nem véletlenül, hiszen a tribünnel együtt tizennyolc méter magas Sztálin szobor előtt felvonuló tömeg így mindig érezhette alávetettségét. A Memento Parkba már csak a tribün és Sztálin csizmájának másolata került. Ennyi, pontosabban ennyi sem maradt belőle, miután a kommunista elnyomás ellen fellázadt tömeg 1956. október 23-án ledöntötte.
Minden kornak megvan a maga szobor divatja. Magyarországon a szocializmus alatt sem volt ez másként. Ebből az időszakból monumentális szocreál alkotások maradtak ránk. Ezek a több méter magas, sokszor lendületes, szinte fenyegető szobrok általában a szovjet “felszabadításnak”, a munkásmozgalomnak és úgy általában a szocializmus eszméinek állítottak emléket. A szocreál kötelező volt minden művészeti ágazatban, alárendelve azt a Szovjetunió világhatalmi törekvéseinek.
Lenin - Városliget
(Sila képe)
Lenin szerényebb, négyméteres bronz szobra egykor szintén a Városliget mellől figyelte a kényszerből éljenző felvonulókat. A rendszerváltás után csendben elszállították a Memento Parkba. A Csepel Művek előtt álló Lenin szobor - akinek a munkások időnként zsíroskenyeret raktak kinyújtott kezébe - azonban nem volt ilyen szerencsés, azt elbontották a csepeliek.
Marx és Engels - Jászai
(Sila képe)
Ez az alkotás azért is érdekes, mert a világ egyetlen kubista stílusú Marx és Engels szobra. A négyméteres szobrot eredeti helyéről a 'fehérház', vagyis az MSZMP központi székháza elől (ma Jászai Mari tér) vitték át a Mementó Parkba.
Felszabadulási emlékmű - Béke tér
(Ády képe)
A munkást és katonát ábrázoló bronz alakok egykor a Béke téren álltak az “őshajó” piac helyén. Talapzattal együtt négy méter magasan tornyosultak egy stilizált zászló alakú ötméteres fal előtt. A szoborparkban, a kő háttér nélkül ma már nem érvényesül egykori nagyságuk.
Mártír emlékmű - Köztársaság tér (II. János Pál pápa tér)
(Ády képe)
Az emlékművet eredetileg a Köztársaság téren a pártházzal szemben állították fel. A szobrász három nyírfa közé tervezte két és fél méteresre álmodott szobrát. A pártvezetés azonban tízméterest akart. Végül sikerült öt méterben megegyezni, de a szobrot mérete miatt így is szembe kellett fordítani a pártházzal, nem lehetett másképp elhelyezni.
Munkásmozgalmi emlékmű - Hűvösvölgy
(Ády képe)
A hűvösvölgyi Nagyrét és az Úttörővasút végállomása közti erdei utat 1973-ban Munkásmozgalmi sétánnyá alakították. Eredeti helyén, a sétány lezárásaként állították fel a háromméteres, golyót tartó, ezüstös acéllemezekből hegesztett kézfejeket, amihez egészen a rendszerváltásig kirándulhattak el a turisták.
Osztapenko - M1, M7 autópálya bevezető
Ez az a szobor, amiről viszont mindannyian tudjátok, hol állt egykor. Hiszen az M1, M7 autópálya bevezető szakaszát még gyakran most is úgy emlegetik az idősebbek: az “Ostapenkónál”. A név nem véletlenül vált kultikus fogalommá: a szobor évtizedeken át jelképezte Budapest nyugati kapuját. Mivel azonban valójában nem zászlós útjelzőt, hanem egy szovjet hősi halált halt parlamentert ábrázolt, ezért a rendszerváltás után neki is mennie kellett.
(Ády képe)
Forrás: Köztérkép, Prohászka László: Szoborsorsok
Ajánlott bejegyzések: