Gondoltad volna, hogy a térkő helyén egykor park zöldellt, és más szobrok álltak a Millennium emlékmű oszlopai közt?
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-erdekesseg-a-hosok-tere-multjarol/
A 19. század utolsó évtizedében a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára állították az egész történelmi múltunkat megörökítő Millennium emlékművet. Később innen is kapta nevét a terület: Hősök tere. Azóta viszont eltelt több mint száz év, és jócskán megváltozott a tér arculata. Összegyűjtöttünk nektek öt érdekességet arról, hogy mi változott a téren:
Érdekes történetek a XXI. század című tévéműsorból
Az előd
Gloriette kútja eredeti helyén a városligetben - köztérkép, Ády képe
A Millennium emlékmű helyén, a Városliget Andrássy út és a tó közötti részén eredetileg az Ybl Miklós tervezte Gloriette kútja állt. Ezt viszont el kellett bontani ahhoz, hogy a Nemzeti Pantheon tervét kivitelezhessék. Ybl alkotását a Széchenyi-hegyre helyezték át, ahol funkciója is megújult: ma kilátóként használhatjátok.
Gloriette immár kilátóként a Széchenyi-hegyen - Köztérkép, Ády képe
Gábriel oszlopa
Az emlékmű félkörének közepén Gábriel arkangyal áll koronával és kereszttel a kezében. Azért pont ő, mert a legenda szerint megjelent Szent István álmában, és ő kérte, hogy koronáztassa meg magát. A tervezésnél azonban nagy hibát ejtettek. Biztonsági okból ki kellett cserélni az angyalt tartó oszlopot. A szobor így csak 1901-re kerülhetett vissza a tetejére.
Hősök parkja?
Ma már megszokott látvány számotokra a lekövezett tér, ahol lelkesen gyakorolnak a gördeszkások. Nem volt ez azonban mindig így. Kezdetben a térnek nem volt burkolata, eredetileg ugyanis parknak szánták. A városliget zöldjéhez hasonlóan dús lombú fák, bokrok, virágágyások, szökőkutak és sétányok övezték a Nemzeti Pantheon előtti területet. A tér 1938-ban kapott díszburkolatot. Budapest rendezhette meg ugyanis a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A jelentős vallási esemény egyik helyszíne a Hősök tere lett, ami így megkívánta a tömegek felvonulásra alkalmas burkolatot.
Lecserélt szobrok
Az eredeti szobrok várják a felhelyezést
Később nem csak a tér arculata, de a szobrai is megváltoztak. Az oszlopcsarnok félkörívében eredetileg öt Habsburg uralkodók szobra is helyet kapott: I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, és I. Ferenc József. A közvélemény vegyes érzésekkel fogadta a Habsburg uralomra emlékeztető jelképeket. Az 1919-ben le is vették talapzatukról e szobrokat, Ferenc Józsefét pedig teljesen összetörték. A Tanácsköztársaság bukása után helyreállították őket, de az 1945-ös politikai változásoknak köszönhetően végleg lekerültek a Habsburg uralkodók. Helyükön ma Bocskai, Bethlen, Thököly, II. Rákóczi és Kossuth szobrát láthatjátok.
A lecserélt Mária Terézia szobrot ma Gödöllőn nézhetitek meg, eddig csak ezt az alkotást restaurálták az öt közül - Köztérkép, Neményi Margó fotója
Hiányzó felirat
A morvamezei csata dombormű felirat nélkül - Köztérkép, Neszták Béla fotója
További érdekesség, hogy mind a tizennégy szobor alatt van egy történelmi domborművet, ám csak az egyik alatt nem olvashattok feliratot. Mikor a Habsburg szobrokat és az alattuk lévő domborműveket lecserélték, szóba került a Károly Róbert szobra alatt álló 1278-as Morvamezei csata levétele is. Ez az esemény ugyanis nem esik egybe a fölötte álló király uralkodásának idejével. A dombormű végül maradt, de a többitől eltérően feliratot nem vésték alá. Valószínűleg ezzel akarták leplezni az évszámok eltérését. Igaz, ennél jobban fel sem hívhatták volna rá a figyelmet.
Forrás: XXI. század, Prohászka László: Szoborsorsok, Köztérkép, Wikipédia, Fortepan, FSZEK Budapest Gyűjtemény
Ajánlott bejegyzések: