A nemrég felújított Móricz Zsigmond körtéri Gomba az 56-os forradalom idején a felkelők egyik legfontosabb bázisa volt.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/amikor-a-gomba-loszerraktar-volt
Felújítása után a Gomba végre teljes pompájában áll a bérletre és kávéra vágyók rendelkezésére. Ám ez nem volt mindig így: 1956 októberében a körtér a megszállás ellen harcoló felkelők egyik legfontosabb ellenállási központja volt. A körtér közepén álló Gomba épületét lőszer- illetve fegyverraktárnak használták.
19 nap, ami megrengette a világot
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt – írja a Wikipédia. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
Felszedett macskakövek a Móricz Zsigmond körtéren, szemben a Bartók Béla út
Harckocsi roncsa a Móriczon, háttérben a Gomba
Rommá lőtt épület a Móriczon
Videó - barikádok a körtéren 56-ban
A forradalom alatt a körtér volt az egyik helyszín, ahol a leghevesebb harcok dúltak. A szovjet hadsereg két bevonulása utáni napokban, vagyis október 24-26 között és november 4-5-én zajlottak itt a legnagyobb összecsapások. A Móricz azért volt ilyen fontos csomópontja az ellenállásnak, mert arra a felvonulási útvonalra esett, amelyen keresztül a szovjet tankok megközelítették a budapesti Duna-hidakat.
A felkelők belváros szerte útakadályokat emeltek a harcok ideje alatt, hogy így nehezítsék a szovjet csapatok mozgását. Pongrác Ernő visszaemlékezése szerint Október 24-én hajnalban egy barikáddal és szétlocsolt, meggyújtott benzinnel visszafordulásra kényszerítettek egy tankoszlopot a Fehérvári út bejáratánál. 
Épületkár a Móriczon, jobbra a Szent Imre-szoborcsoport
Szétlőtt épület a körtéren
Barikád macskakőből a Móricz Zsigmond körtér és Karinthy Frigyes (Verpeléti) út sarkán
A Fehérvári út, a Móricz Zsigmond körtér felől
A körtéri felkelők létszáma becslések szerint 200 és 300 fő közt ingadozott. Összetételük állandóan változott, de a téren és környékén kialakultak többé-kevésbé állandó csoportok. Civilek és magyar katonák egyaránt voltak köztük. Kezdetben csak gyalogsági fegyverekkel harcoltak. Fegyvereiket és lőszereiket pedig többek közt a Gomba épületében raktározták.
Egyes források szerint a körtéren lévő Népbüfé tetején Albert Aladár parancsnoksága alatt géppuskás csoport működött, a Bartók Béla út sarkán lévő OTP fiókban egy ideig Vida József irányítása alatt harcoltak, a Móricz 7-es számú háztömbjének parancsnoka Peer László volt, de felkelők harcoltak a 9-10 és 16-os háztömbökben is. Október 27-én szorították ki a felkelőket a körtérről és a Szabadság híd környékéről, de később visszatértek. 
"Vigyázat csőre töltve!" – felirat egy fegyveren a Fehérvári úton, szemben a Vásárhelyi Pál utca torkolata, jobbra a Móricz Zsigmond körtér, a Váli utca sarkáról nézve
Halál az ávóra felirat a Móricz Zsigmond körtér-Villányi út sarkon
Fotó: Youtube
November 4-én, mikor újra támadtak a szovjet tankok, a mintegy 80 ellenálló vette fel ismét a harcot Oláh Jenő volt hadnagy és Kiss Amadé vezetése alatt. Hozzájuk csatlakozott még a pápai rohamlöveg-zászlóalj egy egysége is, lövegeikkel együtt. November 5-én kárt tettek legalább három harckocsiban és ezzel visszavonulásra kényszerítették a támadókat.
Másnap a töltésen túlról támadó szovjetek a hátuk mögé kerültek, és bekerítették a körtérieket, akik egészen november 6-ig tartották magukat a szovjet csapatokkal szemben.
Forrás: Wikipédia / Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája
Ajánlott bejegyzések: