Mindig jó

150.jpg

Címkék

56 (1) Akadémia (2) akt (1) akvárium (1) Állatkert (2) állatkert (1) állatok (5) anya (1) Augusztus 20. (2) autó (1) barlang (1) betegség (1) Biblia (1) Bikás-park (1) bikini (1) Böbe (1) Budapest (24) budapest (1) B szerkesztő (1) C-vitamin (1) chili (1) Cseh Tamás (1) divat (4) dohányzás (1) drog (1) elbontott (1) életmód (1) elpusztult (1) építész (1) erotika (6) értékelés (1) faun (1) festmény (2) fesztivál (1) film (2) Főkert (1) gasztro (3) gyerekek (4) háború (1) hajózás (1) híd (2) Horváth-kert (1) idegenvezetés (2) istenek (1) japán (1) japánkert (1) jégpálya (1) Jóhír (1) Karácsony (3) kiállítás (2) királyok (2) kirándulóhely (5) kokain (1) könyv (2) köztérkép (18) külföld (2) kultúra (1) kutya (1) kvíz (3) leg (1) London (1) maci (3) Magyarország (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) majom (1) Margitsziget (1) mese (1) meztelen (1) Morning Show (1) műemlék (2) múltunk (22) Munkácsy (1) múzeum (1) Népsziget (1) Neptun (1) óceán (1) Oktoberfest (1) orvostudomány (1) pályázat (1) Pál Tamás (1) Press Card (1) programok (14) rádió (1) régen (6) reklám (1) rendszerváltás (1) sárkány (2) süti (1) Széchenyi (1) szerencse (1) Szeretlek Magyarország (79) szerkesztés (1) sziget (1) szikla (1) szobor (22) szobrok (3) szocializmus (2) Táncsics börtöne (1) tanösvény (1) természet (5) tévhit (1) Tilos Maraton (1) tópart (3) újbuda (1) Újbuda (6) újság (1) urbán (2) utazz (1) Vadaspark (3) vallás (3) Vasfa (1) villamos (1) vírus (1) vizsgaidőszak (1) xxi század (1) zene (4) Zsiguli (1) Címkefelhő

2014.12.20. 17:00 PilarT

Mit olvastak a nők a Glamour előtt?

Múltidéző összeállításunkban megmutatjuk, milyenek voltak az első divatlapok Pesten.

magyar_tavaszi_divatkep.jpg

 

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mit-olvastak-a-nok-a-glamour-elott

Az irodalmi divatlap feltűnését az 1830-as években az újságírás elterjedése és a kor társadalmi változásai is előkészítették. 



Az ipari forradalom gyökeresen átalakította a textilipart. Gyorsan és olcsóbban tudtak előállítani ruhaalapanyagokat, ami felgyorsította a divat változását is. A nyomdában használt új sokszorosítási eljárások (litográfia, acélmetszet) pedig lehetővé tették az újdonságok gyors terjesztését.



Az első divatlap 1786-ban jelent meg Weimarban és a Journal der Moden und Damen (“A Divat és a Nők Lapja”) címet viselte, a 18. század végétől pedig rendszeressé váltak az ilyen típusú kiadványok Európa különböző városaiban. 





1830-ban új laptípus tűnt fel a magyar irodalomban, amely végre a nők világa felé fordult. Előszava hozzájuk szólt, a rovatok nagy része nekik készült. Ez volt az irodalmi divatlap.

A divatlap azonban elsősorban nem a divatról szólt. Elnevezése csak a benne mellékelt divatképekről ragadt rá. Műfaját tekintve sokkal inkább szépművészeti folyóiratnak számított, amely két részre különült. A lap első fele irodalmi szemelvényeket, útleírásokat, visszaemlékezéseket tartalmazott. Csak a lap másik fele foglalkozott a társasélettel, valamint a divat világával. Tulajdonképpen ez volt a lap “bulvár” része.



A divatlapok általában elhatárolták magukat a tudományos lapoktól és a szórakoztatást tűzték ki feladatul. A magyar divatlapok célja azonban elsősorban olvasóik művelése volt, a divat csak a hölgyek csalogatására szolgált. Valójában nevelni akarták a nőket. Nagy gondot fordítottak a társas élet csiszolására, az olvasók általános tájékoztatására, jeles mondásokat, útleírásokat és életrajzokat közöltek, amikkel az olvasók látókörét szélesítették. Bírálták a színházi eseményeket, hangversenyeket, beszámoltak az illendő viseletről. Megismertették az olvasókat a nyugat-európai példákkal, valamint sokat tettek a kultúra és a magyar nyelv terjesztéséért. 



Der Spiegel oder Blätter für Kunst, Industrie und Mode
(“Tükör – Művészet, ipar és divat”)

Pesten az első divatlap 1828-ban jelent meg. A német nyelvű Der Spiegel oder Blätter für Kunst, Industrie und Mode fennállásáig, 1852-ig igen népszerű volt német nyelvterületen. 

Honművész

Az első magyar nyelvű divatlap, a Honművész a Regélő melléklapjaként 1833-ban indult Mátray Gábor kiadásában és szerkesztésében. A Honművésznek sem a divat, hanem sokkal inkább a magyar irodalom terjesztése volt az elsődleges célja. Bár szorgalmasan közölte a divatképeket, az újdonságokkal keveset foglalkozott. 







Regélő Pesti Divatlap 

Amikor 1842-ben Garay János vette át kiadóként a Regélő-Honművészt, a címet Regélő Pesti Divatlapra módosította, ám a lap jellege nem változott. Tudósított a művészeti és társas élet eseményeiről, útleírásokkal, történetekkel, életrajzokkal művelte olvasóit, és továbbra is minden számban színes divatrajzokat közölt. 







Honderű

A kor legtipikusabb hölgydivatlapja az 1843-ban induló Honderű volt. Elsősorban az arisztokrata közönségnek szánták. Divattudósításai szó szerinti fordításai voltak az egy-két héttel korábban Párizsban megjelenteknek. Vonzó újítása volt azonban, hogy a bécsi és párizsi ruhaköltemények bemutatása mellett a legszebb pesti dámák viseletét is közölte.





Pesti Divatlap

A Regélő Pesti Divatlapot 1844-től Vahot Imre Pesti Divatlapként folytatta és "bulváros" irányába mozdította el. Szerkesztése alatt a lap hangvétele a szellemeskedés és az erőltetett magyarkodás irányába fordult. Élesen kikelt a külföldi divat ellen, a magyar viseletet pártolta. Petőfi Sándort vette maga mellé irodalmi segédszerkesztőnek, akinek versei itt jelentek meg első közlésben 1845 áprilisáig.





Életképek

A szintén liberális beállítottságú Életképek is 1844-ben jelent meg. A magyar irodalmi elit krémje publikált benne Petőfitől Jókaiig. A kötelező divatképek persze itt is megjelentek, de sokszor még a leírásuk is elmaradt. 









Források:
A magyar divat 1116 éve - Gombold újra! kiadvány
mek.oszk.hu
sk-szeged.hu

komment

Címkék: újság divat múltunk Szeretlek Magyarország


süti beállítások módosítása