127 éve indult el az első sárga csoda, ami azóta is Budapest egyik legfontosabb eszköze. De vajon mennyivel száguldott anno?
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/vegre-elindult-az-elso-budapesti-villamos/
A kiegyezés után az omnibusz és a lóvasút egyre nehezebben tudta kielégíteni a gyorsan növekvő Budapest utazási igényeit. Új megoldásra volt szükség: megszületett az első budapesti villamos üzemű közúti vasút, röviden: villamos. (Arról, hogyan flörtöltek a pesti omnibuszokon, itt írtunk korábban.)
"1879-ben mutatta be egy berlini kiállításon Werner Siemens az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával cipelt akkumulátorból nyerte, hanem áramszedő segítségével egy erre a célra épített vezetékből. A villamos elnevezést a régebben meghonosodott városi, utcai vasutaktól (például lóvasút) való megkülönböztetés hozta létre, arra utalva, hogy ez a közlekedési eszköz nem állati vagy gőzhajtással üzemel, hanem elektromos, azaz 'villamos' energia hajtja." (Wikipédia)
Villamos a Baross téren, a Keleti-pályaudvar a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve (Fortepan)
Az első budapesti villamos vasút építésére a Lindheim és Társa, a kiváló szakember, Balázs Mór, valamint a Siemens et Halske cég tett közös ajánlatot. A Főváros kiadta az engedélyt egy alsóvezetékes próbavonal létesítésére, a következő hónap végén, november 1887. november 28-án pedig már meg is indult a forgalom a próba-szakaszon. Ezzel a dátummal egyébként a budapesti villamos megvalósulása nemzetközi szinten az elsők között volt, hiszen a nagy villamosítási láz csak az 1890-es években indult el.
Az első budapesti villamos utasai egy hétfői napon, délután fél háromkor utazhattak először a Nyugati pályaudvart és a Király utcát összekötő 1 km hosszú próbavonalon. A Nyugati elé egy ideiglenes kocsiszínt építettek, a pályán pedig két motor- és egy pótkocsi közlekedett. 
A Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt (Fortepan)
A villamos 10 km/h-val "száguldott", ennyire korlátozták ugyanis a sebességét, ám az Andrássy utat még ennél is lassabban kellett kereszteznie. A sebesség korlátozást annyira szigorúan vették, hogy betartására itt állandóan egy lovas rendőr ügyelt. A villamos kivilágítását is szabályozták, sötétedés után elején fehér, hátulján vörös lámpát kellett bekapcsolni.
Villamosok a budapesti Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar előtt a 19. század végén (Wikipédia)
Balázs Mórék, a budapesti villamos megálmodói 1888-ban megalakították a Budapesti Városi Vasutat (BVV). Ők helyezték üzembe később Budapest első normál nyomtávú vonalát az Egyetem tér - Stáczió utca - Köztemető út útvonalon. Később átadták a Podmaniczky utcai vonalat, a nagykörúti próbavasút helyére pedig szintén normál vonalat építettek. 
Villamos a Ferenc József (ma: Szabadság) hídnál (Fortepan)
Az első világháború után már 1072 villamos több mint 382 millió utast szállított Budapesten és környékén. Egységes díjszabást és egységes számozási rendszert vezettek be. A gyakran változó nevű budapesti közlekedési társaságok pedig azóta is folyamatosan korszerűsítették a villamosokat és a hálózatot.
Mi az a tujázás?
"A villamosozás sokaknak luxus volt, így a villamos hátulján, rövidítve a 'tuján' utaztak, ahol a kalauz nem tudta elkérni a jegyüket. Vagyis 'tujáztak'" (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
Tujázók (FSzEK Budapest Gyűjteménye)
Fonográf: Az első villamos
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!
Ajánlott bejegyzések: