Mióta létezik itthon tűzijáték, és mikor kapcsolódott össze elválaszthatatlanul a nemzeti ünneppel? Elmondjuk.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ilyenek-voltak-az-elso-tuzijatekok-magyarorszagon
Már az egyiptomi papok is használtak különféle köd- és tűzeffektusokat szertartásaikhoz, a tűzijáték történetét mégis a lőpor kínai feltalálásával szokták kezdeni. Európában a feketelőpor elsősorban katonai célokat szolgált, Olaszországban viszont a kínaiakhoz hasonlóan meglátták benne a szórakozás lehetőségét. A kontinensen ők használták fel először a puskaport tűzijátékgyártáshoz.
Nem meglepő hát, hogy Magyarországon elsőként itáliai hatásra rendeztek tűzijátékot Mátyás király és Beatrix esküvőjén 1476. december 22-én a visegrádi palotában. Mátyás halála után azonban a történelem sokáig nem engedte, hogy ez a csodálatos szórakozás hazánkban is elterjedjen. A másfél évszázados török uralom és a Rákóczi-szabadságharc után vált újra szokássá a tűzijáték rendezés, amely az uralkodók, nagyurak kerti mulatságait tette ünnepélyesebbé.
A 18. században az angolok jeleskedtek a tűzijátékok rendezésében
Eszterházy Miklós 1772-ben Szent Jakab napján rendezett tűzijátékot, Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora is lelkes művelője volt a pirotechnikának. 1809-ben Napóleon ünnepelte 40-ik születésnapját tűzijátékkal Győrben, az 1822-es első Anna-bált pedig szintén tűzijátékkal szerették volna megünnepelni, ám e műsor tragédiába torkollott. Az osztrák származású Anton Stuwer ennek dacára rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat a Városligetben.
Ezek a tűzijátékok ihlették Emmerling Adolfot, akinek a századfordulón vezető szerepe volt abban, hogy itthon is iparrá szerveződjön a tűzijátékgyártás. Az ő nevéhez fűződnek az első Szenti István napi tűzijátékok is. Korabeli beszámolók szerint a röppentyűk és rakéták több mint egy órán át szinte nappali fénybe borították a Duna felszínét. 1938-tól kezdve rendszeresen rendezte meg a Gellért-szobor körül ezt az égi látványosságot.
A tűzijáték kellékei a két világháború között
A világháború alatt szünetelt a műsor. Utána államosították Emmering tűzijátékanyag üzemét. A tűzijáték időpontját áthelyezték április 4-re, helyszínét pedig a Gellért szobor mellől a Citadellához vitték. A háború után 1954-ben volt először tűzijáték, de az ‘56-os események után 10 évre betiltották.
1966-ban elevenítették fel a gellérthegyi tűzi parádékat, s azóta minden évben megcsodálhatjuk a pirotechnikusok által gondosan megtervezett félórás égi ceremóniát. Az augusztus 20-i tűzijáték a nemzeti ünnep fő attrakciója és egyben szimbóluma lett, amely évről évre újabb látványelemekkel kiegészülve nyújt élményt számunkra.
Tűzijáték 1978-ban
Ajánlott bejegyzések: