Nobel-díjhoz vezetett, hogy a tudós otthon nem ette meg uzsonnáját, hanem zsebébe rejtette.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/igy-fedezte-fel-szent-gyorgyi-a-c-vitamint
A C-vitamin felfedezéséig súlyos táplálkozási betegség pusztított tengeren és szárazföldön egyaránt. A „tengerészpestisnek” is nevezett skorbut ellenszerét végül egy magyar biokémikus, Szent-Györgyi Albert fedezte fel egy különös véletlennek köszönhetően. 
Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus (citromsavciklus) részlete látható
Mi az a skorbut?
Amikor a hajósok tengerre szálltak és néha hónapokig nem kötöttek ki, a vitaminhiány következtében különös betegség ütötte föl a fejét közöttük. A matrózok fáradékonyak lettek, felduzzadtak a végtagjaik, vérzett és meglazult a foguk. Magellán legénységének több mint felét veszítette el e kórban.
Skorbutos íny
Kezdetben azt hitték, hogy a skorbut ellenszere a tisztaság, a sok mozgás és a jó kedély, ám ez nem segített a betegeken. Végül a tengerészek az 1700-as évek végére rájöttek, hogy a citrom és a lime gyógyítja a tüneteket. Az európai kontinensen azonban a skorbut még javában tizedelte a lakosságot, sőt 1911-ben végezte az utolsó nagy, járványos pusztítást Nürnbergben.
A betegség lényegét akkor értették meg, mikor egy magyar orvos, Szent-Györgyi Albert áttörő felfedezést tett egy paprika tanulmányozása során. Felfedezésének azonban van két kissé ironikus és vicces körülménye is.
Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas professzorukat üdvözlik a szegedi diákok
Egyrészt a paprika vizsgálatát azok a felfedezések tették lehetővé, amelyet a tengerészeknek köszönhetünk. 1492-ben hozták ugyanis Európába a C-vitaminban gazdag paprikát a gyakran skorbuttól szenvedő tengerészek. A paprika termesztés egyik központja pedig éppen a Kárpát-medencei Szeged lett, ahol Szent-Györgyi Albert az egyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora is tevékenykedett.
Szent-Györgyi Albert rendszeres öt órai teája a kollégáival, Szegeden
A másik vicces tény, hogy Szent-Györgyi nem szerette a paprikát, és részben ennek köszönhető felfedezése. Történt ugyanis, hogy az egyik délutáni uzsonnánál zsebre vágta a paprikát, hogy a felesége ne szidja le, amiért nem eszi meg. A zsebre rakott paprikán a 39 éves professzor később a növényi sejtek lélegzését akarta tanulmányozni, ám ekkor talált egy vegyületet. Vizsgálata során jött rá, hogy ez az az anyag, amelynek hiánya a skorbutot okozza.
Innen származik a C-vitamin egyik tudományos elnevezése is, az aszkorbin-sav, vagyis „skorbut elleni-sav”. 
Aszkorbinsav vegyjele
Szentgyörgyi a felfedezéséért 1937-ben megkapta a Nobel-díjat.
Szent-Györgyi Albert átveszi a Nobel-díjat
VIDEÓ: Szent-Györgyi Albert a Magyar Rádióban 1937
Nagy diadala volt ez Klebelsberg Kunó művelődés- és kultúrpolitikájának, ugyanis a kultuszminiszter maga hívta haza Szent-Györgyit egy amerikai egyetemről. A fiatal professzor jól is érezte magát itthon, de amikor 1947-ben barátját, Zilahy Lajos írót letartóztatták – úgy döntött, kivándorol és az Egyesült Államokban telepszik le. Ott is hunyt el 1986-ban.
Ajánlott bejegyzések: