A spanyolnátha több áldozatot szedett, mint az első világháború.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-virus-amely-100-millio-embert-gyilkolt-le
A huszadik század egyik legpusztítóbb járványát idézte elő a spanyolnátha, vagyis az influenza felbukkanása és terjedése az első világháború idején. Ha ilyen veszélyes volt, akkor miért váltottak ki közfelháborodást Magyarországon a korlátozó intézkedések? És egyáltalán, miért ez a neve, ha nem is Spanyolországból indult?
A spanyolnátha története a 21. század című tévéműsorból
1918-ban sok áldozata volt az első világháborúnak. Ám nem valami modern fegyver gyilkolta az embereket - és nem csak a csatatereken. Egy pusztító vírus kezdett terjedni: a spanyolnátha.
A vírus 1918 és 1920 között többször is végigsöpört a Föld országain és
egyes vélemények szerint 100 milliónál is több ember halálát okozta.
Szakértők szerint több okra is visszavezethető az áldozatok magas száma. Egyrészt az ekkor már négy éve harcoló, legyengült katonákat nagyon könnyen meg tudta betegíteni az új influenzatörzs. Ráadásul ez a korosztály, élete során még találkozott komolyabb influenzajárvánnyal, így védtelen volt az új kórokozóval szemben.
A spanyolnátha egykori áldozataiból nyert mintából kitenyésztett kórokozó elektronmikroszkópos képe - Forrás: Wikipédia
Spanyolnáthával fertőzött katonák Kansas-ben - Forrás: Wikipédia
A spanyolnátha lefolyása
A spanyolnátha nem különbözött sokban a mai influenzától, de súlyos szövődményei voltak. A vírus vérzéses tüdőgyulladást váltott ki, a megbetegedők pedig nagyon gyors lefolyással, néhány óra alatt irtózatos kínok közt megfulladtak. Akik túlélték, a felgyógyulás után is szörnyű légszomjjal küzdöttek.
Edvard Munch spanyolnátha után készült önarcképe - jól ábrázolja a betegség tüneteit - Forrás: XXI. század
Spanyolnáthában halt meg Kaffka Margit írónő és gyermeke is - Forrás: Wikipédia
A betegséget Távol-Keletről hurcolták be az amerikai katonák az USA-ba. Az ottani támaszpontokról pedig gyorsan továbbterjedt Európába is Franciaországon keresztül. Majd Észak-Olaszország felől Magyarországra is eljutott.
Influenzás betegek kórháza, Oakland, 1918 - Forrás: Wikipédia
Az elnevezés eredete:
A névadó Spanyolországnak csak annyi köze volt a vírushoz, hogy először innen érkeztek hírek róla. A háborúban álló országokkal ellentétben ugyanis a semleges Spanyolországnak nem volt politikai érdeke, hogy cenzúrázza a híreket, és hallgasson a járványról.
Magyarországon már 1918 júniusában tudták, hogy baj van, és egyre sürgetőbbek lettek volna a korlátozó intézkedések. Ám a hatóságok nem mertek szigorú rendeleteket hozni, mert féltek a tömeghisztériától, és a politikai következményektől. Nem tiltották, csak ajánlották, hogy mindenki kerülje a tömeget, senki ne szálljon villamosra, ne menjenek kávéházba. De az ajánlás kevés volt, így mindenhol ahol sok ember volt, gyorsan terjedt a vírus.
Közfelháborodás a korlátozások miatt:
Budapest akkoriban a kávéházak városa volt, elképzelhetetlennek tűnt e találkozóhelyek bezárása. Végül annyiban maradtak, hogy délután szellőztetni és takarítani kell ezeken a helyeken, illetve az asztalok számát sikerült egyharmadával csökkenteni.
A villamosok túlzsúfoltságát csökkentő intézkedések is hasonló felháborodást váltottak ki, mivel akkoriban a legalapvetőbb élelmiszerek beszerzése miatt is utazni kellett. A villamoson fürtökben lógtak az utasok, ezzel szemben azt akarták volna elérni, hogy csak az üléseket foglalják el az emberek, és a kalauz döntsön arról, hogy felengedi-e a villamosra várókat.
Egy kalauz megtagadja a felszállást a védőmaszk nélküli utasoktól, Seattle, 1918 - Forrás: Wikipédia
A korlátozások figyelmen kívül hagyása, végül eltörlése miatt a vírus akadály nélkül terjedhetett. Ráadásul a tehetősek minden gyógyszert felvásároltak, a szegényeknek nem jutott. Helyette mindenhol fertőtlenítést rendeltek el, azonban nem volt mivel fertőtleníteni, már a háborús szappan is elfogyott. Október végére az orvoshiány is kezelhetetlenné vált: volt olyan kerületrész, ahol 60 ezer emberre egy orvos jutott. Kórházi hely sem volt elég, bár a kórházak zsúfoltságától amúgy is tartottak az emberek. Ha valaki megbetegedett, gyakran az egész családját megfertőzte, és sokan úgy haltak meg, hogy nem is látta őket orvos. A Zita kórházat a sok haláleset miatt az alvilág görög istene után Hádészként emlegették.
Betegkönyv a "South Beach" Kórházból, 1918 - Forrás: Wikipédia
A vírus azután amilyen gyorsan jött, úgy el is tűnt: egyszer csak csökkenni kezdtek a megbetegedések. A spanyolnátha a Föld népességének 40%-át érinthette, de máig sem tudni pontosan, hogy milyen pusztítást végzett. Az azonban bizonyos, hogy több áldozatot szedett, mint az első világháború.
VIDEÓ: Egy film a spanyolnátháról
Ajánlott bejegyzések: