Mindig jó

150.jpg

Címkék

56 (1) Akadémia (2) akt (1) akvárium (1) állatkert (1) Állatkert (2) állatok (5) anya (1) Augusztus 20. (2) autó (1) barlang (1) betegség (1) Biblia (1) Bikás-park (1) bikini (1) Böbe (1) budapest (1) Budapest (24) B szerkesztő (1) C-vitamin (1) chili (1) Cseh Tamás (1) divat (4) dohányzás (1) drog (1) elbontott (1) életmód (1) elpusztult (1) építész (1) erotika (6) értékelés (1) faun (1) festmény (2) fesztivál (1) film (2) Főkert (1) gasztro (3) gyerekek (4) háború (1) hajózás (1) híd (2) Horváth-kert (1) idegenvezetés (2) istenek (1) japán (1) japánkert (1) jégpálya (1) Jóhír (1) Karácsony (3) kiállítás (2) királyok (2) kirándulóhely (5) kokain (1) könyv (2) köztérkép (18) külföld (2) kultúra (1) kutya (1) kvíz (3) leg (1) London (1) maci (3) Magyarország (1) Magyar Nemzeti Galéria (1) majom (1) Margitsziget (1) mese (1) meztelen (1) Morning Show (1) műemlék (2) múltunk (22) Munkácsy (1) múzeum (1) Népsziget (1) Neptun (1) óceán (1) Oktoberfest (1) orvostudomány (1) pályázat (1) Pál Tamás (1) Press Card (1) programok (14) rádió (1) régen (6) reklám (1) rendszerváltás (1) sárkány (2) süti (1) Széchenyi (1) szerencse (1) Szeretlek Magyarország (79) szerkesztés (1) sziget (1) szikla (1) szobor (22) szobrok (3) szocializmus (2) Táncsics börtöne (1) tanösvény (1) természet (5) tévhit (1) Tilos Maraton (1) tópart (3) Újbuda (6) újbuda (1) újság (1) urbán (2) utazz (1) Vadaspark (3) vallás (3) Vasfa (1) villamos (1) vírus (1) vizsgaidőszak (1) xxi század (1) zene (4) Zsiguli (1) Címkefelhő

2015.01.19. 09:09 PilarT

Az öngyilkosok himnusza volt a Szomorú vasárnap

Seress Rezső dalából igazi világsláger lett, itthon viszont tömeges öngyilkossági hullámot indított el.

470_seress_1.jpg

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-ongyilkosok-himnusza-volt-a-szomoru-vasarnap/

A Szomorú vasárnap először 1935-ben, a Fórum Kávéházban hangzott el. A szöveget Jávor László írta, és maga a zeneszerző Seress Rezső énekelte. Rövid időn belül világsláger lett. Seress élete azonban legalább annyira szomorú volt, mint maga a dal, amely világhírűvé tette. 

Az alacsony termetű Seress színész szeretett volna lenni, de végül zongorista lett: kávéházakban szórakoztatta a vendégeket, mozikban a filmek alatt zenélt. Hatvan saját szerzeménye volt már, negyven dalszöveget írt másoknak. Lemeze is megjelent, övé volt Pest legszebbnek mondott asszonya, mégis sikertelennek érezte magát.

A dal eredeti verziója:



1929-ben New Yorkban kitört a tőzsdekrach. A válság átgyűrűzött Budapestre is. A cégek sorra mentek tönkre, emberek kerültek az utcára. Ebben a pesszimista légkörben váratlanul köszöntött be Seress igazi sikere, amiben a válsághangulat is közrejátszott.

A Szomorú vasárnap tarolt, több értelemben is. Azt mondják sokan vetettek véget életüknek úgy, hogy közben a nyomasztó hangulatú sanzon szövege, kottája volt mellettük. Állítólag először egy öngyilkos cselédlány kezében találták meg a Szomorú vasárnap kottáját, majd egy miniszteri tanácsos lőtte szíven magát egy taxiban, és búcsúlevele mellett szintén ez a kotta hevert. 1935 novemberében a 8 Órai Újság már „Gyilkos slágernek” nevezte, külföldi lapok pedig nemsokára az „Öngyilkosok himnuszaként” emlegették a dalt.

A dalnak számtalan feldolgozása született, például a Portishead zenekar által:



Párizsban tréfát csináltak az állítólagos öngyilkossági hullámból: az első refrénnél a dobos felállt, riasztó pisztollyal főbe lőtte magát és elzuhant. Ekkor a pisztonos mellbe szúrta magát, majd a szaxofonosnak hozott egy pohárban mérget a pincér. A szám végére már csak a hegedűs maradt, de neki is leeresztenek a mennyezetről egy kötelet.


Jávor László, a Szomorú vasárnap dal szövegírója Párizsban (forrás: Wikipédia)

A dal 1936-ban Amerikában is slágerré vált, ahol többek közt Louis Amstrong és Frank Sinatra is műsorára tűzte. A magyar dalból tehát világsiker lett. Seress azonban nem húzott hasznot belőle, a második világháborúban munkaszolgálatos lett. Életét a dala mentette meg, mikor egy német tiszt fölismerte, és maga mellé vette.

Így próbáltak tenni az öngyilkosságok ellen

A magyar kormány mai szemmel nézve hajmeresztő megoldással állt elő az öngyilkossági hullám csökkentése érdekében. Létrehoztak egy úgynevezett "Mosolyklubot", ahol a résztvevőknek többek között Mona Lisa mosolyát is tanították, sok más híresen jó kedélyű emberével együtt. Ettől azt remélték, hogy Budapest Az Öngyilkosságok Városa helyett rövid időn belül A Mosolyok Városává válik. A valaha volt talán legbizarrabb magyar klubról bővebbenebben a korábbi cikkünkben olvashattok.

A háborúból hazatérő Seress dalait azonban nem játszották, mert a Horthy-rendszer kiszolgálójának mondták. A művész kocsmákban lépett fel, de egyre kevesebb szükség volt rá. Nyomorgott, miközben Amerikában az egyik banknál 370 000 dollár jogdíj volt befagyasztva számára, de a nem utazhatott el érte, és az átutalás sem volt lehetséges.


69 éves volt, mikor a Szomorú vasárnap végzete őt is utolérte: 1968-ban öngyilkos lett. Bár megmentették, de újra megpróbálta, a második kísérlete már sikerült.


Seress Rezső sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben. (forrás: Wikipédia)

Még egy feldolgozás, Kökény Attila és Tóth Vera duettje a 2010-es Megasztárban:



Valamint a tavalyi X-Faktor egyik párbaján a Tha Shudras előadásában:

A dal teljes szövege:

„Szomorú vasárnap száz fehér virággal
vártalak kedvesem templomi imával.
Álmokat kergető vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja nélküled visszajött.
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
könny csak az italom, kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár, virág és – koporsó.
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap”

komment

Címkék: zene múltunk Szeretlek Magyarország


süti beállítások módosítása