A Budakeszi Vadasparkban elárulták, hogy miért tiszta vagy tisztátalan egy állat, mit jelent a hét tehén, vagy miért bűnbak a kecske.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ilyenek-a-bibliai-allatok-testkozelbol
A várandós Szűz Mária szamárháton érkezett Betlehembe, a Kis Jézust bárányok melegítették a jászolban. A Szentírás tele van állatokkal, és ne csak a jászolra, vagy Noé bárkájára gondoljatok. Sok emberi tulajdonság szimbólumaként is felbukkannak, sőt több olyan történet is akad, melyben ők a főszereplők.
A Vadaspark szakvezetésén sok érdekességet hallhattunk Jóba Katalin gondozótól a bibliai állatokról, miközben testközelből is megfigyelhettük őket a park Pici Tanyáján. Természetesen a vadaspark egyik lakóját sem áldozták fel, de megtudtuk melyek lehettek volna a bibliai időkben áldozati állatok, mit jelent a „tiszta” és „tisztátalan” állat kifejezés, és azt is, hogy melyik állatot említi először név szerint a Biblia.
Beszámoló Ádámtól és Évától indult - szó szerint, ugyanis az Évát is bűnre csábító kígyóval találkozhatunk először a Biblia szövegében. Rajta kívül pedig mintegy 120 különböző állatot említ a Szentírás.
Tiszta és tisztátalan állatok
Fontos volt, hogy különbséget tegyenek, ugyanis csak a tiszta állatokat fogyaszthatták, és csak azok közül áldozhattak Istennek. Ezért vitt fel Noé a bárkájára minden tiszta állatból hetet-hetet (egy pár helyett), hiszen áldoznia kellett belőlük Istennek, miután szárazföldet ért. Tiszta állatnak tartották a növényevő, kérődző és kettéhasított patájú szárazföldi állatokat, az uszonnyal, pikkellyel rendelkező halakat, a sáskákat és a galambokat.
Tisztátalannak az olyan állatokat tartották, amelyek életmódját is tisztátalannak vélték. A disznót például, az ólban fetrengés miatt, a szamarat és lovat az igavonás miatt, a kígyókat és férgeket pedig a földön csúszómászó mivoltukért. Szintén tisztátalannak számított az összes ragadozó is, hiszen “vérrel” táplálkoztak,“vérevő” állat pedig nem lehetett véráldozat. 
Galamb
A galamb is felbukkan a Noé bárkája történetben. Ez az a madár, amiből hármat enged ki Noé, mire megbizonyosodhat afelől, hogy szárazföld van a közelben. A galambot a szegények eledelének is nevezték, mert sok volt belőle. Sőt a szegények galambot mutattak be áldozatnak is, mivel ők a drágább kecskét vagy a bárányt nem engedhették meg maguknak. A galambot a Bibliában a szelídség jelképének is tartják, ezt igazolja az is, hogy Jézus tanítványait arra kérte, hogy a “galambok szelídségével járjanak az emberek között”.
Szamár
A szamarat mivel tisztátalan állat, nem áldozták, de hátasként többször feltűnik a bibliai történetekben. Szamár hátán érkezett a Kis Jézussal várandós Szűz Mária Betlehembe, később pedig Jézus is szamár háton vonult be Jeruzsálembe Virágvasárnap, de találkozhatunk vele a Bálám szamara történetben is. A szamarat egyébként jámbor és vezethető állatnak tartották, tehát tisztátlansága ellenére a bibliai történetek pozitív jellemű szereplője.
Juh
A juh- és kecsketartás a bibliai időkben tulajdonképpen létszükséglet volt. Felhasználták húsukat, tejüket, bundájukat, szarvukat, használták pénz helyett és áldozati állatként is. Hála-áldozatként kost mutattak be, engesztelő-áldozatként pedig anyajuh bemutatása volt a szokás. A juhot kezelhető, a pásztorára hallgató állatnak tartották, nem véletlen tehát az “Isten nyája” kifejezés, ami arra utal, hogy úgy hallgatnak az emberek is Isten szavára, mint a juhok a pásztorra. 
Kecske
A kecske attól függetlenül, hogy tiszta állat volt, a bujaság szimbólumának is tartották. Sőt az ördögábrázolásokon is megjelentek a kecske testrészei, mint a szarv vagy a patás láb. Kecskét gyakran mutattak be áldozatként azért, hogy Izrael népe megszabaduljon bűneitől. Vagy égőáldozatként mutatták be, vagy ráolvasták a kecske fejére a bűnöket, aztán a pusztába száműzték. Innen ered a “bűnbak” kifejezés.
Disznó
A disznót minden szempontból tisztátalan állatnak tartották. Hiszen koszos is, rusnya is, a húsa is hamar romlik, kukacosodik. Talán ez a leghíresebb tisztátalan állat, hiszen köztudott, hogy a zsidó vallású emberek a mai napig nem esznek disznót. A Vadaspark egyik mangalicájának különösen erős bibliai kötődése van, ugyanis Lukácsnak hívják, akárcsak az evangélistát.
Szarvasmarha
A tehén jámbor, békés állat. Hasított körmű és kérődzik, ezért tisztának számít. József történetében találkozhatunk vele, amikor a fáraó 7 kövér, majd 7 sovány tehénnel álmodik. József fejti meg, hogy az álom az elkövetkező 7 bő és 7 szűk esztendőt jósolja. Mózes történetében is feltűnik egy aranyborjú. Ezt kezdi el imádni a hűtlen nép, mialatt Mózes felmegy a Sinai-hegyre a kőtáblákért.
A Biblia szerint Isten a hatodik napon teremtette a szárazföldi állatokat az emberrel együtt, akire már ekkor rábízta az állatokról való gondoskodást - ahogy azt ma a Vadaspark dolgozói is teszik.
Ha ti is szeretnétek találkozni a Bibliai állatokkal, akkor regisztráljatok a Vadaspark elérhetőségén. A park a két ünnep között is nyitva tart, januárban pedig egy új, a hiúzokra épülő különleges programmal várja a látogatókat.
További információ: vadaspark-budakeszi.hu
Ajánlott bejegyzések: