A szexuális kihágásokat a török hódoltság idején is szigorúan büntették. A nők és a férfiak kicsapongásait egyaránt elítélték.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-pajzan-per-a-torok-idokbol
A háremek buja, vagy bujának képzelt világára gondolva joggal feltételezhetnénk, hogy a török megszállás idején lazább erkölcsök uralkodtak. A valóság viszont az, hogy rendkívül szigorúan büntették a paráználkodást. Íme, öt, a kor szokásai szerint könnyűvérűnek, erkölcstelennek bélyegzett személy bírósági ügye a török időkből.
"A disznónál is alávalóbb"
Katalin asszony viharos életű kalmárfeleség volt. A "szülőfalujára szégyent hozó erkölcsi magatartásról" a tolnai főbíró leveléből értesülhetünk: a török hatalmasságokhoz is bejáratos Kalmár házaspár a rossz nyelvek szerint nem csak a portékáit kínálta fel üzletfeleinek. A kereskedő ugyanis szemet hunyt a felett, hogy felesége egy-egy jó üzlet megkötése érdekében bájait is felkínálja. A baj akkor kezdődött, mikor a kalmár meghalt, Kató ugyanis több mint 9 hónappal a temetés után adott életet kisfiának, aki az idő múlásával egyre jobban kezdett hasonlítani az egyik helybéli török úrra. Ráadásul két évvel később ismét várandós lett, egy ideig titkolta, ám a legrosszabbkor indult be a szülés. Épp látogatókat fogadott, akik készségesen segítették a világrajövetelt, aztán még készségesebben pletykálták el a “megfattyazást”. A büntetőeljárást követően a kofaasszonyt kitiltották a piacról, elkobozták portékáit és két tehén árára, azaz 8 aranyforintra 33 dénárra büntették. De ezen felül sem tudta lemosni magáról soha a feslettség bélyegét.
Illusztráció: ahogyan a háremet képzelték a későbbi korok festői
A szoknyapecér
A Böndő Gyurka a mácsai marhahajcsár "nagy étvágyáról”" volt híres. Rideglegényként kora tavasztól késő őszig a mezőn lakott, nem meglepő hát, hogy hiányzott neki az asszonytársaság. A régóta gyanakodó mácsaiak azonban falustól indultak a “latorkodásairól” jól ismert Gyurka leleplezésére. Mikor rárontottak, félreérthetetlen helyzetben találták egy “kikapós menyecskével”. A faluban nagy port kavart a visszaeső bűnös szexuális botránya. Böndő Gyulát annak rendje s módja szerint halálra ítélték, legalábbis erre következtethetünk egy az udvarbíróhoz írt 1589-es leveléből. Gyurka sorsának alakulásáról azonban keveset tudni, hiszen meglehet, hogy az utolsó szót kimondó földesúrnak anyagi érdekét sértette volna megválni marhahajcsárjától, és ekként végül egészen másként alakult a bővérű rideglegény sorsa.
Marhahajcsárok a török hódoltság idején
Áldozatból elkövető
Anicát 19 éves korában hurcolták el a török portyázók, és szépségének, tanulékonyságának köszönhetően Fatime néven hozzáadták egy török agához. A lélekben törökké váló Fáti asszony férje korai halála után, Musztafa tihaja bégtől egy mentesítő levelet kapott. Ez feljogosította arra, hogy kofaként szabadon kereskedhessen az országban. Ám, hogy mivel kereskedett a pribékasszony, az csak jóval később derült ki. Egy fogadó udvarán épp "dolgát végezte" egy huszárlegény, mikor figyelt Fáti ott álló szekerének jajgató rakományára. A szekeret átvizsgálva egy asszonyt, két kislányt és egy kisfiút talált betömött szájjal, gúzsba kötve. Ekkor már fél évtizede keringtek rémisztő történetek a rejtélyes gyermek- és lányrablásokról elhíresült asszonyról. Fáti azt remélte, ha mindent bevall, az enyhítő körülménynek számít. Ám a 1648-as hadszéki vallatás leiratából tudhatjuk, hogy végül az áldozatból könyörtelen emberrablóvá váló pribékasszony a horogba vetés szörnyű kínhalálával felelt bűneiért.
Török úr és nő egy 1617-es rézmetszeten - Forás: OSZK
"Baromkodó" vitézek
Gecő bátyó vendéglőjének szérűskertjében a vesszőkből és gallyakból összetákolt sátrak alatt naphosszat víg, buja élet folyt. Ismerve a hely rejtelmes adottságait, két délceg huszárlegény is idehozta a kikapós, tüzes menyecskét, Rozit. Az 1682-es katonai iratok szerint azonban nem mindennapi látvány tárult a “paráználkodókat” tetten érők szeme elé, a triászt ugyanis édes hármasban kapták rajta. A bírák azonban nem a “baromkodó vitézek” miatt ültek össze. Bakacs főkapitány gonoszságai ellen indult vizsgálat során került napvilágra a huszárlegények története is. A hatalmaskodó és befolyásos Bakacsnak azonban haja szála se görbült, sőt a főkapitány megvédte embereit is, így a két huszár kicsapongásának sem lett komoly következménye. Rozikának pedig még aznap tökéletesen nyoma veszett.
Illusztráció: Évődés a fonóban
Akinek két férje volt
Borsos Erzsók apja, egyike volt a legvagyonosabb kecskeméti gazdáknak, így érthető módon lányát is jómódú emberhez adta feleségül. A férjül választott szépreményű szabómester azonban öreg volt és csúf. A fiatal és forróvérű Erzsók hamar elvágyódott mellőle. A sivár házasságot és kielégítetlenséget megunó fiatalasszony felpakolta összes mozdítható javukat, és nyíltan parázna életre adta magát. Mikor ebben is megcsömörlött, a szabómester még visszafogadta, ám nem sokkal később a nyughatatlan vérű menyecske ismét lelépett. Beleszeretett ugyanis egy szolnoki könnyűlovasba, akit azonban elfelejtett arról tájékoztatni, hogy már férjnél van. Összeházasodott vele, de a boldogságuk nem tartott sokáig. A szabómester valahogyan ráakadt, és feljelentette a hűtlen asszonyt. Az 1686-os jegyzőkönyv szerint a bigámiával, paráznasággal és lopással vádolt asszony önfeláldozóan védte szerelmét, mindent magára vállat, és a halálos ítélet kimondása után bátran állt a bitó elé.
Török portyázók foglyaikkal
A cikk Dr. Fenyvesi László Paráznák és szoknyapecérek című könyvének felhasználásával készült.
Ajánlott bejegyzések: