Ravasz és szenvedélyes asszonyok voltak, akik az ágyból irányították az uralkodókat.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/minden-idok-5-legbefolyasosabb-kurtizanja
A kurtizán kifejezést ma már csak a prostituált szó szebb megfogalmazására használjuk. A 17-18. században viszont gyakran nagy megbecsülés övezte az ilyen pályafutást választó nőket. Sokszor akkora befolyásra és gazdagságra tettek szert előkelő szeretőik oldalán, ami még a királynék tekintélyét is elhomályosította. Most bemutatjuk nektek az 5 legbefolyásosabb kurtizánt.
A kurtizán szó eredetileg az "udvarlás" (angol: court) kifejezésből ered. A kurtizánok eredetileg női udvaroncok voltak, akik az uralkodók szolgálatában álltak. Mivel abban az időben általános szokás volt, hogy a királyi pár elkülönülve élte életét, a férfiak és nők gyakran töltötték kedvüket a többi udvarban élő emberrel, illetve keresték azok társaságát.
1. Ágnes Sorel - az első hivatalos francia szerető (1421-1450)
Ágnes Sorel francia kisnemes leány volt, és már fiatal korától arra nevelték, hogy udvari társalkodónő legyen. Hamar felkeltette VII. Károly francia király figyelmét szépségével, ráadásul öltözködése is igen kihívónak számított: nem fedte el a vállát, és tulajdonképpen ő találta fel a dekoltázst. Rangja gyorsan emelkedett, sőt megkapta a hivatalos kegyencnői címet is. Ez azért volt új és nagy dolog, mert a királyi szeretőknek addig a háttérben kellett meghúzódnia. 
Ágnes figyelemfelkeltő megjelenése és a királyra gyakorolt befolyása még a királyné személyét is háttérbe szorította. Ez is közrejátszott abban, hogy a trónörökössel nem szívlelték egymást, sőt Lajos herceg egyszer rá is támadt. A király azonban nem őt, hanem fiát távolította el az udvarból. Nem csak szép, hanem jó cselszövő is volt, a Korona tanácsosai is igyekeztek a kedvében járni. Három gyermeket szült a királynak, akiket az később törvényesített is. Sajnos azonban Franciaország első hivatalos kurtizánja nem volt hosszú életű. 23 évesen meghalt, valószínűleg a gyógyszerként beszedett higany túladagolása végzett vele.
2. Diane de Poitiers - agy a trón mögött (1499-1566)
A rangos családból származó Diane 35 éves kora körül lett a trónörökös, a későbbi II. Henrik szeretője. Az intelligens, művelt asszonynak trónra lépése után is nagy befolyása volt a nála 20 évvel fiatalabb királyra. Henrik a legmegbízhatóbb szövetségeseként tekintett az asszonyra. Együtt fogalmazták meg a hivatalos leveleket, sőt volt, hogy közösen is írták alá Henri/Diana-ként. Uralkodói kötelességből Medici Katalint vette feleségül, de Diane olyan jelentős pozíciót élvezett, hogy amikor II. Pál pápa az arany rózsát elküldte ajándékba az új királynőnek, Poitiers grófnőről sem feledkezett meg, és neki is küldött egy igazgyöngyökkel kirakott nyakláncot. 
1548-ban hercegnői rangot kapott, és Henrik felépítette neki a gyönyörű Loire-menti Chenonceau kastélyt. Diane a király uralkodása alatt végig hű társa és szenvedélyes szeretője volt. Idős korára is meg tudta őrizni szépségét. Hatalma II. Henrik halálakor foszlott semmivé. Medici Katalin mint régens királynő még azt is megtiltotta neki, hogy a temetésre elmenjen, sőt még a Chenonceau kastélyról is le kellett mondania. Kényelemben, de mellőzve élte le hátralévő életét, végül egy lovas balesetben halt meg.
3. Boleyn Anna - kurtizánból királyné (1501/1507-1536)
Anna pályafutása azért is rendkívüli, mert az angol történelemben ő volt az első asszony, aki saját jogon nyert nemesi címet, sőt szeretői státuszát törvényesre tudta cserélni. Eredetileg azért került az angol udvarba, mert nővére, Mary az angol király szeretője volt, ám viszonylag hamar elérte, hogy VIII. Henrik neki udvaroljon. Királyi szeretőnek választották, Anna azonban tanult testvére hibájából, ezért kezdetben állítólag nem adta oda magát Henriknek. 
Az elutasítással elérte célját: Henrik elküldte az udvarból hitvesét, Aragóniai Katalint, és feleségül vette őt. Házasságukból született a későbbi I. Erzsébet királynő. Viharos frigyük azonban rövid életű volt: miután Anna életképtelen fiúgyermeket szült, a király felségárulás és házasságtörés vádjával lefejeztette.
4. Veronica Franco - a velencei kurtizán (1546–1591)
Veronika Velencében született, egy ottani kurtizán lányaként, és anyjától hamar beletanult a vagyonos főurak elcsábításába. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, ismeretségei révén kapcsolatba került az olasz arisztokráciával, sőt még III. Henrik francia királlyal is volt egy rövid viszonya. A "Katalógus Velence minden fontos kurtizánjáról" című korabeli kiadvány szerint a város legközkedveltebb kurtizánja volt. 
Szívén viselte sorstársait is, saját vagyonából adakozott, hogy segítse a prostituáltakat és gyermekeiket. Tulajdonképpen, tudtán kívül, a feminizmus egyik előfutára volt. Pártolta a művészetet, verseket írt, mecénásokat ismertetett össze és irodalmi kört is alapított. A himlőjárvány miatt kellett elmenekülnie Velencéből, visszatérésekor pedig nem csak kifosztott házával, hanem boszorkányperrel is szembe kellett néznie. Bár végül nem ítélték el, valószínűleg élete hátralévő részét szegénységben töltötte.
5. Madam de Pompadour - XV. Lajos híres szeretője (1721–1764)
Jeanne-Antoinette Poisson néven született nagypolgári családban. XV.Lajos akkor figyelt fel rá, amikor egy álarcosbálon kurtizánként mutatkozott be neki. A király megajándékozta a Pompadour márkinője címmel, majd hivatalosan is bemutatták az udvarnál. Befolyásos szerepe volt a király mellett: beleszólhatott az államügyekbe és a külügyekbe, sőt állítólag neki köszönhető az 1755-ös francia-osztrák szövetség létrejötte. 
Hatalma miatt azonban szinte folyamatos intrikáknak volt kitéve. Elterjesztették róla, hogy frigid, sőt a trónörökös, Lajos Ferdinánd meg is akarta mérgeztetni. Egészsége is folyamatosan romlott, hiába használt csodatévő krémeket és ólmos púdert. A márkinő - akiről frizurát is elneveztek - 2-3 héten át tartó súlyos betegeskedés után, 43 évesen halt meg.
(Forrás: Hahner Péter: 100 történelmi tévhit)
Ajánlott bejegyzések: