Tartsatok velünk a Magyar Építészet Éve alkalmából rendezett városnéző sétán!
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ujbuda-legszebb-hazai-harom-neves-epitesztol
A Magyar Építészet Éve alkalmából tartott városismereti sétán három neves magyar építész egy-egy alkotását ismerhettük meg. A Gellért térről indulva most titeket is elkalauzolunk Medgyaszay István, Lechner Ödön és Hauszmann Alajos által tervezett különleges újbudai házakhoz. Jellegzetes stílusukat megfigyelve ezután ti is könnyen rájöhettek, mely épületek tervei tartoznak ezekhez a jeles alkotókhoz.
Sétánk indulópontja, a Gellért tér egykor mocsaras lápvidék volt, de az innen jól látható Gellérthegy beépítését sem a mai állapotának megfelelően képzelték el még a XIX. században. Medgyaszay István 1903-ban műegyetemi vizsgamunkaként Nemzeti Panteont álmodott a Gellérthegyre, amelynek kupolája a Szent Koronára hasonlított volna. Bár ezzel a tervvel elnyerte az Akadémia Gundel-díját, a kivitelezés végül - a hegyre nézve láthatjuk - nem valósult meg.
Medgyaszay István (1877-1959) Építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.
A rakpartra átsétálva a Műszaki Egyetem épületét vettük górcső alá. Az intézmény azért is figyelemreméltó, mert ez volt a legelső polgári mérnökképző Európában. Czigler Győző halála után Hauszmann Alajos vette át az egyetem épületének tervezését. Az ő nevéhez fűződik a neobarokk és korai szecessziós jegyekkel díszített központi épület, amely előtt a négy technikai tudományt szimbolizáló nőalak szobra ül. Hauszmann jobban szerette volna, ha a társművészetek képviselői is helyet kapnak az egyetemen, hogy a hallgatók inspirálják egymást, ám ez az álma nem valósult meg.
Hauszmann Alajos (1847-1926) A XIX-XX. század legmeghatározóbb magyar építésze, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészeire. A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője. Műveiben a neoreneszánsz, neobarokk és a korai szecesszió stílus jegyeit ötvözi.
Következő állomásunk a Budafoki út 3. volt. Az itt álló házat szintén Hauszmann tervezte lányának és vejének, Hühtl Dezső építésznek.
Hühtl Hauszmann tehetséges tanítványa volt, akit elhívott a Várpalota építésének munkáihoz. Bár Hühtl tehetséges és lelkes építész volt, Hauszmann Borbála iránt még nagyobb volt a lelkesedése, így a családnál tett szakmai látogatásokból végül lánykérés lett. Az ház első emeletén lévő erkélyről és díszítésekből kikövetkeztettük, hol lakhatott a Hühtl család. Sajnos a ma már a ház összképét nagyon rontja a plusz két emelet ráépítés, ami szerintünk sehogy sem illik az utcaképbe.
Hühtl Dezsőné házától az Orlai u 2/B-hez, azaz a Szent Gellért Szövetkezet lakóházhoz vettük az irányt. A sárga épület Medgyaszay jellegzetes virág motívumos öntött vasbeton erkélyeivel, már a sarokról kitűnt a többi ház közül. A büszke közös képviselőnek köszönhetően belülről is megcsodálhattuk a épületet.
Itt megtudtuk, hogy Medgyaszaynak az egykori lakók különleges igényeit is szem előtt kellett tartania a tervezéskor, így a ház minden lakását egyedi módon alakította ki. Az építész erről később viccesen úgy nyilatkozott, hogy a feladat szórakoztató volt számára, de a csatornázóknak még inkább az lehetett.
A gangról megfigyelhettük, hogy a függőfolyosó tömör mellvédje, az erkélyekhez hasonlóan szintén Medgyaszayra olyannyira jellemző székely motívummal díszített, előre gyártott vasbeton elemekből áll.
A Bartók Béla úton megálltunk a 40-es szám előtt is. Ezt a házat Lechner Ödön tervezte fivére, Gyula számára, aki szintén tehetséges ember volt, ő fordította német nyelvre Az ember tragédiáját. Az ablakok körüli jellegzetes téglakeretezés, és cirkalmas kéménydíszítések árulkodnak Lechner keze munkájáról. Itt megtudtuk, hogy az épület eredetileg egy emelettel magasabb lett volna, de Lechner Ödön nem volt elégedett a kivitelezőkkel, ezért egy teljes emeletet lebontatott. Ez eléggé megdobta a költségeket, ami miatt viszont a két testvér állítólag nagyon összeveszett. Érdekesség, hogy egy harmadik tehetséges férfi is volt a családban, a ház kapuját ugyanis, Lechner Gyula fia, Jenő tervezte, ami máig eredeti állapotában maradt fenn.
Lechner Ödön (1845-1914): A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője.
Következő állomásunk az Allee bevásároló központtal szemben álló református Magyar Advent Temploma volt. A mellette álló két bérházzal együtt ezt is Medgyaszay tervezte, amit mi is könnyen kikövetkeztethettünk a visszaköszönő népi motívumos vasbetonerkélyekre pillantva. A kelenföldi református templomra a trianoni béke után támadt egyre nagyobb igény. Végül 1930. november 16-án szentelték fel, nagy ünnepség közepette, amin részt vett maga Horthy Miklós kormányzó is.
A városnéző séta utolsó állomásaként a Fadrusz utca 12-höz vezetett utunk. Séta közben idegenvezetőnk felhívta figyelmünket a környező utcák egységes házaira. Az 1920-as évektől ugyanis, annak ellenére, hogy különböző építészek dolgoztak itt, koncepció volt, az egységes városképet alkotó lakóházak építése. A Nap-udvar lakóház Medgyaszay által tervezett része tökéletesen beleillik az utcaképbe, ugyanakkor itt is felismerhetőek az általa gyakran használt vasbetonerkélyek és népi motívumok.
Ha ti is szívesen elmennétek erre az ingyenes városismereti sétára, akkor Újbuda honlapján tudtok regisztrálni rá.
Ajánlott bejegyzések: